A nemzetközi Precision Health Session in Oncology keretében a szakértők részletesen foglalkoztak a rák és az életmód összefüggéseivel kapcsolatos legújabb eredményekkel, melyek alapján ismételten javasolják a testmozgást.

A komputertomográfia hosszú múlttal rendelkező képalkotó eljárás, amely a folyamatos technikai-technológiai fejlesztések eredményeként a klinikai gyakorlat fontos részévé vált. A vizsgálat gyorsan kivitelezhető, a képmi­nőség kiemelkedő, a széles körű klinikai alkalmazások, a maximális fel­használó- és betegbarát ergonómia hozzájárult ahhoz, hogy az elvégzett CT-vizsgálatok száma minden korcsoportban folyamatosan emelkedett, s az ebből adódó orvosi sugárterhelés is növekedett. A gyártók az utóbbi évtizedben egyedülálló dóziscsökkentő megoldásokat kínálnak, az állandó folyamatos innováció ezen célok érdekében történik.

A pandémia másfél éves diagnosztikai evolúciója mára már kitermelte azo­kat a vizsgálati módszereket, amelyek alkalmasak a betegség felismerését, nyomon követését, illetve az aktív immunizálás hatékonyságát támogatni, azonban a laboratóriumi diagnosztika és ipar az elkövetkező időszakban is folyamatosan pótolja az elmaradt klinikai vizsgálatokat, és egyre ponto­sabban lesz képes meghatározni a rendelkezésre álló eszközök, módszerek, reagensek tényleges helyét, szerepét, hasznát.

A polycythaemia vera (PV) a három őssejt eredetű mieloid malignus be­tegség egyike. Jellemzője az erythrocytosis, melyet leukocytosis és thrombocytosis is kísérhet. Artériás és vénás vérrögök képződhetnek, a kórkép leukaemiába vagy myelofibrosisba mehet át. A Janus-kináz-2 genetikai mutációja majdnem mindig kimutatható. 

A kötőhártya felőli fertőződés lehetőségével számolnunk kell, ezért a sze­mészeti vizsgálatokban részt vevőknek különleges figyelmet kell fordíta­niuk a személyes védelmükre, illetve a páciensek védelmére. A szájmasz­kon kívül a plasztik védőpajzs használata a réslámpás vizsgálatok során, valamint a védőszemüvegek alkalmazása továbbra is indokolt és kötelező. Ezt a tényt a más szakmákban dolgozóknak is figyelmébe ajánljuk. Fontos, hogy a sürgősségi és az intenzív ellátást nyújtó orvosok, ápoló személyzet tisztában legyenek a COVID-19 intenzív terápiája alatt potenciálisan fellépő szemészeti tünetekkel, azok ellátásával, elkerülésük lehetőségével.

Azok a szerencsések, akik túlélték a súlyos COVID-19 fertőzést, rehabilitációra szorulnak, és hosszú út vezet a gyógyulásukhoz.

A négy „D”-vel jellemezhető pellagrára jelen körülményeink között számí­tani nem kell. Tudnunk kell azonban, hogy sok olyan apró tünetet észlel­hetünk, amely a B₃-vitamin hiánya következtében nehezíti meg betegünk életét. A mi kötelességünk pedig az, hogy apró jelek alapján is gondoljunk a tünetszegény pellagrára, amit könnyen meggyógyíthatunk.

Ahányszor antimikrobiális szerekhez nyúlunk, rezisztens baktériumpo­pulációk keletkezését vagy felszaporodását kockáztatjuk. A kezelésekkel célba vett baktériumok rezisztenciájának alakulása már régóta a figyelem középpontjában áll. Az MRSA és az ESBL példáján megtanulhattuk, hogy figyelmünknek ki kell terjednie minden olyan baktériumra, amely ki van téve az antimikrobiális szerek hatásának. Ezért nagy szükség van olyan orvosi és állatorvosi stratégiák kifejlesztésére, amelyekkel a bakteriális rezisztencia kordában tartható.

BEVEZETÉS
Míg az AML 50 évvel ezelőtt inkurábilis betegség volt, jelenleg a 60 évnél nem idősebb betegek 35−40%-a meggyógyul, míg ugyanez a 60 évnél idősebbekben 5−15%-ra tehető. Az intenzív terápiára nem alkalmas idősebb betegek esetén csak 5−10 hónapos átlagos túlélés várható.

Az AML nagyfokú molekuláris heterogenitása, illetve annak prognosztikai szerepe már ismert, de ezen adatok csak most kezdenek jobb terápiás eredményekhez vezetni. Jelen összefoglaló a nem promyelocytás akut myeloid leukaemiák klasszifikációjának, prognosztikai faktorainak, illetve terápiájának újdonságait mutatja be.

BEVEZETÉS
A köszvény diagnosztizálására, illetve osztályozására jelenleg alkalmazott kritériumok – amelyek a modern képalkotó eljárások kifejlesztése előtti időből származnak –specifikussága és/ vagy szenzitivitása nem elégséges, ami nehezíti az elmúlt évtizedben kifejlesztett új terápiás módszerek klinikai vizsgálatát, továbbá pontatlanná teszi az epidemiológiai vizsgálatok eredményeit is, ugyanis mindkét cél érdekében a köszvényes betegek megfelelő azonosítása volna szükséges. ezért egy nemzetközi szakértőkből álló csoport összetett mechanizmus alkalmazásával (a modern képalkotóknak a köszvény diagnosztizálásában játszott szerepével kapcsolatos szakirodalom áttekintése, diagnosztikus vizsgálat, amiben az urátkristályok ízületi folyadékban vagy tophusokban való kimutatása volt az aranystandard, esettanulmányokban szereplő köszvényes betegségek osztályozása, továbbá többes kritériumrendszeren alapuló döntéselemzési módszer) kifejlesztett egy új kritériumrendszert, majd egy független adatbázis felhasználásával ellenőrizte annak hatékonyságát.